Köszönetnyilvánítás

Sziasztok!
Hálásan köszönök nektek mindent.
Amikor elkezdtem ezt a blogot soha nem gondoltam volna,hogy ilyen népszerű lesz.
44 rendszeres olvasót tudhatok magam mögött, az oldalmegjelenítés 38 371 lett,( de tudom,még fog változni:D) ami egyszerűen csodás,legalább is nekem.
Összesen 99 bejegyzés,609 komment és 6 díj.

Egyszerűen nem tudom,hogyan kellene elbúcsúznom tőletek,kedves olvasóktól,na és a blogomtól,ami már teljesen a szívemhez nőtt.Nehéz a búcsú,de ezt a történetet már nem lehetett tovább húzni,mint a rétes tésztát.
Már a legelején tudtam a blognak,hogy ennek bizony ilyen vége lesz,de nem mehetett minden simán.
Elárulok nektek valamit : Eleinte nem terveztem,hogy összejön Louisval,de amikor New Yorkban megcsókolták egymást,úgy gondoltam,hogy meg kell kavarnom a szálakat.És ahogy a komikat olvastam,kissé meglepődtetek,hogy Louisval összeboronáltam.
A végét sem így terveztem,hogy Bella az egész Louisval való kapcsolatát csak álmodja,de jött egy hirtelen ötlet,hogy mi lenne ha? 
Elméletileg úgy szerettem volna,hogy Harry küzd Belláért,aki persze elbizonytalanodik és visszamegy a göndörkéhez.És hogy a babával mi lett volna?:)
Nos,az egyik olvasó szimplán kitalálta az egész történet végét,ahogy én elterveztem.Bella elvetél,majd visszamegy Harryhez,de mielőtt ezt megvalósíthattam volna,változtattam.
Kellett bele egy kis csavar így a végén,hogy megdöbbentselek titeket.
Azért azt elárulom,hogy Belláék gyereke kisfiú lett volna.:)

Igazából remélem,hogy aki olvasta az nem bánta meg,hogy belekezdett a blogomba.Remélem nem okoztam senkinek csalódást a végével.

Nem is igazán tudom,hogy mit kellene még írnom...vagyis de,már tudom is :D

Egyszerűen köszönöm,fenomenálisak vagytok!

Oldalmegjelenítések száma országonként Bejegyzés Oldalmegjelenítés Magyarország 32220 Egyesült Államok 599 Szlovákia 557 Oroszországi Föderáció 494 Románia 466 Németország 405 Egyesült Királyság 322 Szerbia 146 Kanada 115 Törökország 106

  ez a mostani hét :)

Köszönöm szépen nektek ezt az egészet!

Azt hiszem ennyi lettem volna.

Köszönöm,hogy figyelemmel kísérted Bella Jonhson és Harry Styles szerelmi életét.

Szeretlek titeket!! :) <3

Még találkozunk! xx

Krisztii 

Epilógus

Hát is van ez epilógus!
Olvassátok még el utoljára!
Köszönök nektek mindent!

(Író szemszöge)

Évek teltek el.Hosszú boldogok évek,amelyek megerősítették a kapcsolatukat.Senki sem tudta őket szét választani,teljesen egymásra hangolódtak és ez így volt rendjén.
Két tökéletes gyermeket tudhattak magukénak..egy fiút,akit Joshnak neveztek el,Bella legjobb barátja emlékére.Ugyanolyan kelekótya lett,mint az apja volt jó pár évvel ezelőtt.Barna göndör fürtjei rakoncátlanul helyezkedtek el a kobakján,szemei pedig vadító zöld színben pompáztak.Óriási nőcsábász lett belőle,hasonlított az apja régi énére,pedig az ifjú Styles még csak 17 volt.De a lányok már most csorgatják utána a nyálukat,a fiú pedig élvezi,hogy ennyien szeretik.Hiszen mindenki tudja,hogy Ő az egykori One Direction göndör hajú nőcsábászának a fia.
No,de ne feledkezzünk meg a Styles család másik gyermekéről,Darcyről.
Szőke hajkorona,kék szem,meseszép arc.Teljesen az anyjára ütött.Kifinomult ízlése van,kicsit visszahúzódó,de ha valaki felhúzza igen hangosan tud szónokolni.Élvezi a népszerűséget,azt hogy mindenki imádja,na és a modellszakmában igazán jól megállja a helyét.De ez nem is csoda,hiszen az anyja is ott dolgozik,így nem kellett nagy segítség,hogy Ő is elismert modell legyen.Igaz még csak 15 éves,de már bejárta a világ több pontját is.Hát nem mesés?
Harryék úgy döntöttek,hogy Holmes Chapelbe költöznek,a mindig borús Londonból.
Egyértelműen tökéletes családot alapítottak.

Mi lehet a mi kis kelekótya Louis-unkkal?!Na és persze Eleanorral?
Mikor Louis betöltötte a 25-öt megkérte barátnője kezét,majd rá fél évre oltárhoz vezette és örök hűséget fogadott neki.Eleanor rögtön a nászéjszakán teherbe esett,majd 9 hónappal később világra hozta első közös gyermeküket,aki az Austin nevet kapta.A gyermek teljesen elvolt kényeztetve,de Louis nem elégedett meg egy gyermekkel.Babagyártási akcióba kezdtek Eleanorral,aminek meglett a hatása,ugyanis Calder kisasszony újra teherbe esett,méghozzá ikrekkel.Így történt,hogy a Tomlinson család 3 főről,5 főre nőtt.Megszületett ugyanis Hope és Meena Tomlinson.Az apjuk hercegnőként kezelte őket,de még sem voltak elkényeztetett kislányok.Mostanra Austin már 14 éves,de már most olyan mint apja,ontja magából a poénokat,a lányok millió pedig olvadoznak tőle.A két iker lány most töltötte a be a 12-öt,de már most ugyanolyan csinosak,mint az anyjuk.A Tomlinson család most Hawaiin tengeti a mindennapjait.Csodálatos család lett belőlük!

Liam Payne és Danielle Peazer kapcsolata is tökéletessé csiszolódott.Igaz,Belláék esküvője után egy kisebb veszekedés után szakítottak,de egy évvel később újra egymásra találtak.Liam megkérte Dani kezét,aki persze boldogan igent mondott.Egy gyermekük született,Rose.Az apjától örökölte a csodás hangját,anyjától pedig tökéletes tánctudását.Liamék most várják második babájukat,aki minden valószínűséggel kisfiú lesz,és a James nevet fogja kapni.
De visszatérve Rose-ra, most töltötte be a 16-dik életévét,és már túl van élete első fellépésén,ugyanis Ő is belekezdett az énekesi karrierbe.Az édesapja nagyon büszke kislányára.A Payne család úgy döntött,hogy tökéletes nekik a mindig borús Londoni levegő,ezért ott maradtak.Magyarán itt is minden maga a tökéletesség.

Sophie Mohn,vagyis inkább már Mrs.Malik.
Zayn a Styles esküvő után megkérte barátnője kezét,aki akkor már szíve alatt hordta első közös gyermeküket,Hilary-t. Az esküvőjüket Budapesten tartották meg,és oda is költöztek.Zayn nehezen,de megtanult magyarul,és élvezi az ott töltött időt.Hilary már 17 éves,érett nő.Már nem lakik a családjával,ugyanis kollégiumba költözött,hogy egyengesse a jövőjét.Valamiért Őt nem érdkeli az éneklés,a szíve sokkal inkább a jogi kar felé húzza.
Persze az öccse már most énekelni szeretnek,pedig még csak 5 éves. Max,Zayn csokoládébarna szemeit örökölte,de ugyanolyan akaratos,mint az édesanyja.Meseszép család lett belőlük.

Lucy Morgan és Niall Horan.
Niall büszkén vette feleségül barátnőjét,akivel visszaköltöztek Írországba.2 gyermeket tudhatnak magukénak,a mindig haspók Justin-t, és a csodálatos hanggal rendelkező Elenát.A két gyerek imádja egymást,mindenhova közösen járnak.A család folyton utazik,szeretnék a gyerekeknek megmutatni a világot.
Elena már most énekelni szeretne,bátyja pedig örömmel kíséri gitárral.A Horan család is szépen kifejlett.

És hogy mi lett a One Direction-nel?
A banda 10 év után úgy döntött ott hagyja a népszerűséget,elvonul a nyilvánosság elől.A búcsú koncerten megköszönték a rajongóiknak a támogatást,osztottak utoljára autogrammot,majd könnyes búcsút vettek a színpadtól.
Igaz feloszlottak,de a barátságuk örökké megmaradt.A mai napig képesek visszaidézni a csodálatos tinédzser korukat.

*2.ÉVAD* 80.fejezet~Örökké

Hát sziasztok drágáim!:)
Elérkeztünk a blog utolsó fejezetéhez,amely lezárja Bella és Harry életét.
Remélem tetszeni fog nektek az utolsó fejezet.
Köszönöm a kedves komikat,a feliratkozókat és a tetszikeléseket.
Talán még ma hozom az Epilógust és a köszönetnyilvánítás, majd ott elbúcsúzom tőletek méltóképpen :)
Jó olvasást még így utoljára! xx
Puszii : Krisztii



Találj valakit,aki mellett nincs játszma vagy színészkedés,aki elfogad úgy,ahogy vagy,mégis változásra bír.Azzal,hogy ismer,hogy minden álcád mögé belát,és lazán rávilágít az igazságra,amit vagy felfogsz,vagy nem. ~ Harry Styles

(Bella szemszöge)

Felhőtlenül boldog voltam,a kedvem az egekbe szökött,semmi nem ronthatta volna el a boldogságom.
Tudjátok egyáltalán miről beszélek?Kétlem.
Az emlékezetes lánykérés óta eltelt egy hónap,egy tökéletes hónap.A sajtó megtudta,hogy a közel jövőben én leszek Mrs. Styles, a rajongók örültek,a srácok jó kívánságokkal láttak el minket,a szülőkkel pedig madarat lehetett fogatni.Egyszóval mindenki boldog volt,főleg mi ketten Harryvel.Minden nap elmondtuk egymásnak,hogy mennyire szeretjük a másikat,hogy nem akarjuk egymást soha elveszteni.
-Bella!Ne mozogj már!-korholt le Eleanor a hátam mögül.Elvigyorodtam,majd eleget tettem a kérésének.Szőke hajkoronámat,a fejem tetejére kontyolta,pár tincset pedig begöndörített.De hogy minek is ez a nagy felhajtás? Ma van az esküvőnk.Végre egybe kelünk Harryvel és innentől kezdve senki nem választhat szét minket,csak a halál.
Csukott szemmel hallgattam,ahogy Sophie a sminkemet csinálja,közben pedig elmondja,hogy mennyire nagyon örül ennek az egésznek.Mindenkit feldobott a tény,hogy Harry végre ilyen nagy döntést hozott,hogy végre már nem az a nőcsábász,aki az ismerkedésünk előtt volt.Megváltozott,én változtattam meg,de ez kölcsönös volt.Mellette én is megváltoztam,sokkal jobban viseltem a kritikát,kivirultam a mellette töltött idők miatt.
-El sem hiszem Bells,hogy férjhez mész!-mondta Sophie már sokadjára.Elvigyorodtam rajta,de mielőtt szólhattam volna,ő újra beszélni kezdett.-Azért gondoltad volna,hogy egyszer te leszel a jövőbeli Mrs.Styles? Ha anno nem határozzuk el,hogy kijövünk Londonba akkor ez meg sem történt volna..!Na és az az első találkozás emlékszel?-kérdezte.Szinte magam előtt láttam Sophie könnyes szemeit,ahogy a múltunkat idézi vissza.Igaza volt,ha nem jövünk Londonba,soha nem lehetett volna ilyen kalandban részem,részünk.
-Persze,hogy emlékszem az első találkozásra..-motyogtam a könnyeimmel küszködve.Az a bizonyos kávézó,ahova Ő lélekszakadva rontott be,csakis miattam.Odasétált az asztalomhoz és a nevemen szólított.Ő már akkora tudta,hogy egymásnak vagyunk teremtve,hiszen utánam jött amikor ott akartam hagyni,már akkor pedálozott..ÉRTEM.-Sophie,soha nem gondoltam volna,hogy egyszer én leszek Bella Styles..-mondtam.Még most is hihetetlennek tűnt ez az egész,hogy én egy átlagos 18 éves lány,ilyen kalandokba részesüljön...olyan valótlannak tűnt,de ez volt a csodás valóság.
-Hát azt elhiszem..-röhögte el magát Eleanor.-A hajad készen van és ahogy látom a sminked is pont most lett készen.-folytatta.Kinyitottam a szemem,majd egyenesen a tükörbe bámultam.Áhítattal néztem a lányt,akinek a szája 'o' alakot formált,de az arca teljesen kivirult.Nem hasonlítottam magamhoz,egyszerűen gyönyörű voltam,pedig nálam az ritka alkalom.
-Gyönyörű vagy!-mondta Danielle,aki éppen akkor lépett be a szobába a ruhámmal a kezében.Lucy ott sétált mellette,majd amikor meglátott eltátotta a száját.
-Köszönöm csajok!-suttogtam meghatódva.
-Nehogy elkezdj sírni,elkened a sminkedet!-visította Sophie,a lányokból pedig kitört a röhögés.Megforgattam a szemeim,majd szorosan magamhoz húztam őket.
-Gyerünk,öltözz!-húzódott el Dani,majd a kezembe nyomta a ruhámat.Lekaptam magamról a fürdőköpenyem,kihámoztam a ruhát a fóliából,majd a lányok segítségével magamra húztam.A lányok könnyes szemmel néztek rám,én pedig kíváncsian tekintettel fordultam a tükör elé.A lélegzetem hirtelenjében elakadt,a mosolyom pedig még nagyobb lett.A ruhám gyönyörű volt,felül testhez simulós,a szoknya része kissé terebélyes,nem olyan nagyon,hanem csak kicsit,és egy masni volt rajta.Anyukám választotta,és tökéletesen eltalálta az ízlésemet.
-Egyszerűen nem találok szavakat!-suttogta Eleanor elérzékenyülve.Mosolyogva fordultam feléjük,ők pedig ámuldozva figyelték a ruhám.
-Na gyerünk készülődjetek ti is!-mutattam a lányokra,akik egyből észhez tértek és öltözködni kezdtek.Eleanor,Lucy és Danielle volt a koszorúslányom,Sophie pedig a tanúm.A gyűrűt kisgyerekre szerettük volna bízni,de mivel a közelben senkinek sem volt gyereke,ezért Niallt választottuk,eme megtisztelő feladatra.Ő örömmel vállalta,sőt titkon még reménykedett is benne,hogy Ő viheti a gyűrűket.Harry természetesen Louist választotta tanújának,aki vigyorogva közölte Harryvel,hogyha nem Őt választotta volna,akkor rosszul jár.
-Bells,indulnunk kellene!-Eleanor a vállamra tette a kezét,én pedig lassan fordultam szembe barátnőmmel.Gyönyörű volt,bár nála ez már nem újdonság.Piros testhez simuló ruhát viselt,melynek az alja fidres-fodros volt.A többiekre sandítottam,akik már teljes harci díszben álltak az ajtóban.Danielle egy egyszerű fekete ruhában pompázott,Lucy pedig egy elegáns lila ruhát öltött magára.Sophie egy padlizsán színű meseszép ruhát választott magának,ami teljesen kiemelte tökéletes alakját.
-Mese szépek vagytok!-motyogtam.A lányok elmosolyodtak,majd karon ragadtak és kihúztak a szobából.A fiúk kivételesen a saját lakásukba tartózkodtak,hogy nehogy meglássák a menyasszonyt,vagyis engem.
-A ceremónia fél órán belül kezdődik,a srácok már ott vannak!-tájékoztatott Dani.Beültünk a limuzinba,majd a templom felé kezdtünk hajtani.Előkaptam a telefonom,majd tweeteltem egyet.

@BellaJonhson Izgulok :) #nagynap xx 

Odaadtam a telefonom Eleanornak,aki mosolyogva rakta be a táskájába.
-Ne izgulj,minden rendben lesz!-mondta.Megeresztettem egy mosolyt,majd a gondolataimba temetkeztem.

-Bella Amy Jonhson,soha senkit nem szerettem még ennyire,mint Téged.Te behoztad a napot az életembe,bearanyoztad a mindennapjaimat.Megmutattad nekem,hogy létezik szerelem első látásra.Megváltoztattál,jobb emberré tettél.Szeretlek Téged,az életemnél is jobban...! Hozzám jönnél feleségül?-kérdezte.

Amikor először megláttalak,éreztem hogy te mást vagy mint a többi lány.Sokkal különlegesebb vagy mint hinnéd.Már első pillanatban tudtam,hogy te nekem vagy teremtve.Éreztem azt a szikrát kettőnk között.Amikor először megcsókoltalak már tudtam,hogy többet érzek irántad mint barátság.Bella behoztad a napot az én szürke világomba,megváltoztattál.Miattad más ember lettem,és lehet hogy ez mind csöpögősen hangzik de így igaz.Én szeretlek téged,minden nyelven.I love you Bella,Te amo Bella.-suttogta.

Mosolyogva idéztem fel Harry őszinte szerelmi vallomásait.Mindig megpróbált mindent,hogy a kedvemben járjon,már első perctől kezdve szeretett engem.
-Megérkeztünk!-szakította félbe a gondolataimat Sophie ideges hangja.Idegesen léptem ki a limuzinból,majd ragadtam meg Sophie kezét.Ő kedvesen rám mosolygott,majd magához húzott.-Ne izgulj!Ez a te napod Bells!-motyogta.Beszippantottam jellegzetes illatát,majd elhúzódtam.-Ő fentről figyeli az eseményeket.-mondta egy mosoly kíséretében.Hiába nem mondtam ki,Ő tudta,hogy mi bánt.Mindenki itt volt aki számított,kivéve a legjobb barátomat.De ahogy ő is mondta .."én mindig veled leszek!Csak gondolj jó erősen rám és érezni fogod a jelenlétem!" . -Most be kell mennem.-Sophie nyomott egy puszit a homlokomra majd beviharzott a templomba.Eleanor szorosan mellém lépett,majd ő is megölelt.
-Csodálatos vagy Bella!-mondta.Erősebben szorítottam magamhoz a lányt,akinek a száját egy kacaj hagyta el.
-Köszönök mindent Eleanor!-súgtam a fülébe,majd elhúzódtam.
-Ne köszönd,ez csak természetes!-felelte,majd a templom bejárata felé biccentett.
-Essünk túl rajta!-nyögtem.Eleanorék felnevettek,én pedig elmosolyodtam.Hallottam,ahogy bent megszólalt az induló,az ajtó pedig kitárul előttem.A három lány kecsesen lépdeltek befelé a templomba,ahol már várt a vőlegényem.
-Itt vagyok melletted!-súgta.Mosolyogva néztem oldalra,ahol Ő állt.Vettem egy mély levegőt,majd elindultam a lányok után,Ő pedig jött szorosan mellettem.Tudom,hogy csak képzeltem,hogy itt van mellettem,de nem zavart.Itt volt a legjobb barátom mellettem,még ha csak lélekbe is,de velem volt Josh.
A padlót fürkészve lépkedtem tovább a templomban,hallottam ahogy az emberek lélegzete eláll,valaki pedig elismerő hümmögésbe kezd.Óvatosan emeltem fel a fejem,hogy végre megpillanthassam Őt.
A lélegzetem elakadt,ahogy megláttam.Egyszerűen csodálatos volt,fekete öltöny,csokornyakkendő..felemelő látvány.Arcán elégedett mosoly volt,a szemei pedig vadul csillogtak.A gyomromban megindultak a szokásos pillangók,a szívem pedig őrült sebességbe kapcsolt.Minél hamarabb oda akartam érni hozzá,érezni akartam az ajka puhaságát,a szenvedélyes csókjait.Láttam Harry szemein a vágyat,tudtam,hogy ugyanez játszódik le benne,mint bennem.Ő is minél hamarabb maga mellett akart tudni.A lányok félre álltak az útból,Harry pedig közelebb lépett hozzám.Lélegzetvisszafojtva néztem ahogy megfogja a kezem,majd maga mellé húz.A pap felé fordultunk,aki intett egyet,az emberek pedig helyet foglaltak.
-Azért gyűltünk ma itt össze,hogy tanúi legyünk eme gyönyörű pár egybekelésének.Ha van valaki aki ellenzi ezt a házasságot,az kérem most szóljon vagy hallgasson örökre!-kezdte a pap.Harryvel egyszerre fordultunk meg és néztünk körbe a terembe,hát ha esetleg valaki úgy gondolná,hogy elrontja az esküvőnket.De szerencsére nem így volt,mosolyogva fordultunk vissza a paphoz,aki megköszörülte a torkát,majd Harry felé fordult.-Harold Edward Styles,akarod-e azt itt jelenlévő Isabella Amy Jonhsonst hites feleségedül? Ki tartasz-e mellette jóban-rosszban,egészségben-betegségben,gazdagságban-szegénységben még a halál el nem választ?-tette fel a kérdést.Harry mélyen a szemeimbe nézett,majd válaszolt.
-Akarom.-felelte mosolyogva.A pap felém fordult,majd beszélni kezdett.
-Isabella Amy Jonhson,akarod-e azt itt jelenlévő Harold Edward Styles hites férjedül? Ki tartasz-e mellette jóban-rosszban,egészségben-betegségben,gazdagságban-szegénységben még a halál el nem választ?-kérdezte.Megköszörültem a torkom,majd Harryre néztem aki kíváncsi tekintettel méregetett.
-Akarom.-suttogtam.Niall közelebb sétált hozzánk a gyűrűkkel,arcán pedig hatalmas mosolyt terült szét.Harry felemelte a kezem,majd egy vigyor kíséretében az ujjamra húzta a gyűrűt.Mosolyogva vettem el én is Nialltől,majd húztam vőlegényem,vagyis most már a férjem ujjára.Összekulcsoltuk az ujjainkat,majd visszafordultunk a pap felé.
-Ezennel házastársaknak nyilvánítalak titeket.Megcsókolhatod a menyasszonyt!-felelte a pap.Harry 2 keze közé fogta az arcomat,majd megcsókolt.Puha ajkai szenvedélyesen csókoltak,kezeimet a hátára vezettem,ő pedig az egyik kezét az arcomról a derekamra helyezte,és még közelebb húzott magához.
A tömeg hangos 'húú'-zásba kezdett,mi pedig mosolyogva húzódtunk el egymástól.Fél szemmel Harryre pillantottam,aki megállás nélkül engem bámult.Szemei csillogtak,ajkán pedig büszke mosoly játszadozott.
-Szeretlek!-súgta a fülembe,majd felemelt a földről és rohanni kezdett velem.Hangos kacagással díjaztam,ahogy Harry beültet a kocsiba,majd Ő is beül,a limuzin pedig abban a pillanatban megindul.
És hogy hova? Nos,azt még én sem tudom,de minden esetre egy a lényeg,örökké együtt leszünk.

Örökké és talán tovább is,egészen addig amíg a halál el nem választ,te leszel az első igaz szerelmem.Szeretni foglak téged mindörökké,hisz a mi szerelmünk örök időkre szól.TE és ÉN örök időkre szeretni fogjuk egymást,mert ez így van rendjén. ~ Harry Styles és Bella Styles 

The End 

*2.ÉVAD* 79.fejezet~Eljegyzés

Sziasztok!:)
Itt az utolsó előtti rész is :')
Hihetetlen,hogy a blognak nem sokára vége van,de még nem kezdek el búcsúzkodni,majd az epilógusnál.
Nekem ez a rész személy szerint tetszik,szóval tényleg remélem,hogy elnyeri a tetszésetek :3
Köszönöm a kedves visszajelzéseket.
Jó olvasást!xx
Puszii: Krisztii


(Bella szemszöge)

Egyenesen a Funky Buddha nevű szórakozóhely felé tartottunk,ugyanis a fiúk abba a buliba voltak hivatalosak,amely ott volt.A limuzin leparkolt a szórakozóhely előtt,mi pedig kiszálltunk belőle.A paparazzik abban a pillanatban észbe kaptak és fotózgatni kezdtek.A többiekkel egymásra néztünk,majd pózolni kezdtünk.Ilyen se volt még,hogy minket tízünket egy helyen látnak,ráadásul még kedvességből pózolgatunk is.Sophie-ra néztem,aki éppen abban a pillanatban csókolta meg a kissé be csiccsentve levő Malik-ot.Louis és Harry egyszerre röhögtek fel,Sophie pedig hatalmas vigyorral húzódott el barátjától.Hazza megragadta a kezem,majd a szórakozó hely bejáratához kezdett húzni.A biztonsági őr ránk nézett,majd kitárta előttünk az ajtót,mi pedig készségesen besétáltunk rajta.
A hangos zene egyből hallhatóvá vált,a testemen pedig végig futott a jól eső borzongás.Az elmúlt évek eseményei hirtelen bukkantak fel az elmémben,majd borították el az agyam minden egyes kis zugát.Minden lejátszódott újra előttem,a táncolás;amit mára már teljesen elhanyagoltam,pedig az volt az életem értelme,ott tudtam magam a legjobban kifejezni,de ezzel mára már felhagytam,hiszen a mindennapjaimat lefoglalták a fiúk.Eszembe jutott a legutolsó buli,amelyen részt vettem,az a buli,ahol a 18-dik születésnapomat ünnepeltünk,Joshsal.A szemeim hirtelen bekönnyesedtek,de nem engedtem őket útjukra.Nem akartam sírni,a múlt történésein,hiszen tudom,hogy Josh sem ezt szeretné.Ő sem azt akarná,hogy miatta sírjak,tudom,hogy azt szeretné,ha boldogan gondolnék az együtt töltött pillanatainkra,ha büszkén mesélnék róla mindenkinek.
Megráztam a fejemet,majd visszatértem a jelenben.Észre sem vettem,de már egy páholyban ültünk.Louis és Niall már sehol sem voltak,de Eleanor és Lucy is eltűnt.
Pár perc múlva Eleanor ült le mellénk 10 kis üveggel,amely színültig tele volt valami féle koktéllal.Vigyorogva néztünk egymásra,majd az éppen akkor csatlakozó Louisra,akiben már nem kis mennyiségű ital volt.Nos,igaza volt Harrynek; ma leisszuk magunkat a sárga földig!
Hirtelen becsúszott mellém Niall,az ölébe pedig Lucy ült.Mosolyogva néztem a párosukat,majd az ital felé nyúltam.A többiek is követték a példámat és elvették a poharat. 
-Koccintsunk arra,hogy körülöttünk minden a legnagyobb rendben!-mondta Liam,majd magasra emelte a poharát,mindannyian koccintottunk a másikkal,majd egymásra néztünk.
-Ránk!-suttogta a fülembe Harry,majd inni kezdte a pohár tartalmát.A számhoz emeltem az italt és lehúztam.Mielőtt lerakhattam volna a poharat Louis egy másikat nyomott a kezembe,miszerint azt is meg kell innom.Megfogattam a szemem majd inni kezdtem,fintorogva tettem le a poharat,hiszen az a valami ami benne volt,iszonyatosan szar volt.
-Hozok még!-mondtam,majd felálltam az asztaltól és a bárpulthoz siettem.
-Mit hozhatok a kisasszonynak?-kérdezte a pincér egy kaján mosollyal.Semleges arccal meredtem előre,a srácnak pedig egyből leolvadt a mosolya az arcáról.
-Valami erőset kérnék,de olyat,ami tényleg nagyon-nagyon erős...Ja és tíz pohárral!-mondtam egy csábos mosollyal.
-Szerelmi probléma?-kérdezte,miközben töltögetni kezdett mindenféle szeszes italt a pohárba.
-Nem,ünneplünk a barátaimmal!-mosolyogtam,a srácok felé intettem,akik már az asztal tetején táncikáltak.Röhögve fordultam vissza a fiú felé,aki kimeresztett szemmel bámulta őket.
-Te a One Direction-nel vagy?-kérdezte meglepődötten.Döbbent tekintettel néztem a srácot,aki még mindig meglepődve nézett rám.
-Igen velük!-feleltem.A srác a kezembe nyomta a tálcát,én pedig ott hagytam és az asztalhoz igyekeztem.Leraktam a többiek elé,ők pedig vedelni kezdték,velem együtt.Tényleg erős volt,a kedvem pedig egy perc alatt megjött.Megragadtam Sophie karját,majd egyenesen a táncparkett közepére húztam.Vigyorogva néztünk egymásra,miközben a zene ütemére mozgattuk a testünket.
Hirtelen egy kéz fonódott a derekamra és kezdett el velem mozogni.Óvatosan megfordultam,Ő pedig száját az enyémre tapasztotta.Heves csókolózásba kezdtünk,amit sajnos a levegő hiány szakított félbe.Megeresztettem egy kacér mosolyt,majd ott hagytam Harryt a táncparkett közepén,és a bárhoz mentem.
-Szegény Harryt jól ott hagytad!-mondta Liam,aki a bárpultnál ült és narancslevet iszogatott.
-Megszomjaztam!-vontam vállat.Leadtam a rendelést,majd Liam felé fordultam.
-Örülök,hogy minden rendben köztetek..-mondta egy őszinte mosollyal az arcán.
-Hát ezzel nem vagy egyedül.De ha most megbocsátasz,kiengesztelem azt az idiótát,aki most éppen a fenekét riszálja.-mondtam.Felkaptam az italomat,nyomtam egy puszit Liam arcára,majd Harryhez siettem.Erőteljes bele markoltam a fenekébe,amitől a száját egy nyögés hagyta el.Vigyorogva fordult felém,de mielőtt megcsókolhatott volna,inni kezdtem.Mogorva tekintettel meredt rám,de én csak ittam és ittam.
-Bella!-suttogta.Csillogó szemmel nézett rám.Láttam a szemein,hogy már nem józan.
-Harry!-dadogtam.Összeszűkített szemmel méregetett,majd magához húzott és megcsókolt.Beletúrtam göndör fürtjeibe,Ő pedig belemarkolt a fenekembe.Belenyögtem a csókunkba,de még közelebb húztam magamhoz,már ha ez lehetséges volt,ugyanis minimum fél milliméter lehetett köztünk.





*másnap reggel*

Kómásan nyitottam ki a szemem,majd ültem fel,de abban a pillanatban vissza is dőltem.Szédülni kezdtem,a fejem pedig hasogatott....ja,igen ez a másnaposság.Megpróbáltam újra felülni,bár most lassabban,mint az előbb.Körül néztem a szobában,s megnyugodva tapasztaltam,hogy ez az én szobám.Az ágyon mellettem már nem feküdt senki,szóval akkor Ő már felébredt.Belebújtam a rózsaszín mamuszomba,majd lecsoszogtam a konyhába.Liam éppen kávét főzött,Danielle pedig valami ehetőt csinált,az illatok alapján.Harry az asztalon feküdt egy bögre kávéval.
Beljebb lépkedtem,majd én is eldőltem az asztalon.Liam elém rakott egy bögrét és 2 fejfájás csillapítót.Hálásan néztem rá,majd mohón lenyeltem a bogyókat.Harryre néztem,aki egy percre sem vette le rólam a tekintetét.Hirtelen az ajtó felé kaptam a tekintetem,ahol Louis csetlett-botlott éppen az asztalhoz.
-Reggelt emberek!-motyogta,majd Ő is csatlakozott a társaságunkhoz.Danielle elvigyorodott,majd elé tette a bögrét és a gyógyszert.
-Tudjuk,hogy hosszú volt az éjszakátok,de legközelebb lehetne halkabban?-kérdezte Dani egy sunyi mosoly kíséretében.Louis hirtelen fuldokolni kezdett,szemeit kidüllesztette,majd próbált úrrá lenni a köhögőrohamán.
-Nem kértük,hogy hallgatózzatok!-mondta megrovóan,majd fülig pirult.-De ha már itt tartunk,ezt Belláéknak is mondhatnád!-folytatta és rám kapta a tekintetét.Pironkodva néztem rá,majd Harryre,aki vigyorogva figyelte az eseményeket.Lesütöttem a szemeimet,Harry pedig végig simított a combomon.
-Nos ez esetben Tomlinson,neked sem kellett volna fülelned!-mondtam és elvigyorodtam.Louis megforgatta a szemeit,kiöltötte a nyelvét,majd Harryre bámult.
-Ezt még vissza kapod Jonhson!-mondta fenyegetően.Vigyorogva álltam a fiú bosszús tekintetét,amit végül Ő tört meg.
-Kíváncsian várom!-feleltem.Felálltam az asztaltól,majd vissza cammogtam a szobámba.Ledőltem az ágyra,az álom manók pedig pillanatok alatt jöttek a szememre.



*délután 4 óra*

Nyújtózkodtam egy hatalmasat,majd a megfordultam az ágyban.A kezem valami papír szerűségbe akadt,ezért kinyitottam a szemeimet.Felemeltem a párnáról a borítékot,kinyitottam,majd olvasni kezdtem.

Kicsim! :)
Este 7-re legyél készen,ugyanis akkora megy érted a limuzin.Csinosan öltözz fel..! Ne kíváncsiskodj,senki nem fog neked semmit mondani.Meglepetés lesz! Szeretlek! Harry xoxo

Mosolyogva tettem le magam mellé a levelet,s néztem az órára,ami 4-et mutatott.Felpattantam az ágyból,s egyenesen a zuhanyzó felé lépkedtem.Levetkőztem,majd beálltam a meleg víz alá.Eper illatú tusfürdőmmel mosakodni kezdtem,erőteljesen súroltam minden testrészemet,majd mostam le a vízzel a felhabosodott tusfürdőt.Elzártam a meleg vizet,majd kiléptem a kabinból és magam köré tekertem a törülközőt.Kiléptem a fürdőszobából és egyenesen a gardróbomhoz mentem tökéletes ruha után kutatva.A ruhás szekrényem felét kipakoltam,amikor végre megtaláltam a megfelelő ruhát.Egy aranyos miniruhát vettem fel,amely mell résznél fehéres volt,a szoknya része pedig sötét kék,derekánál pedig egy barna öv díszelgett.Gyorsan magamra kaptam,majd újra a fürdőbe mentem.A sminkem nem vittem túlzásba,kentem fel egy kis kék szemfestéket,kihúztam a szemeimet,az ajkaimra pedig kentem egy kis vörös rúzst.A hajamat kivasaltam,majd egy részét felcsatoltam.Befújtam magam a kedvenc parfümömmel,majd kiléptem a fürdőből és az órára pillantottam.6 óra 52 perc. Tátott szájjal néztem az órát,ugyanis amikor elkezdtem készülődni még csak 4 óra volt. A lábamra kaptam egy sötét kék magassarkút,felkaptam egy kisebb táskát,beledobáltam a legfontosabb dolgaim,majd a földszintre igyekeztem.
-Csinos vagy!-kiáltotta Louis.Hátra fordultam,Ő pedig ott állt velem szembe.Oda szaladtam hozzá,Ő pedig megpörgetett a levegőben.
-Mire készül?-súgtam a fülébe.Louis elröhögte magát,majd lerakott a földre.
-Nem mondom el,de nemsokára meglátod.Ügyesen.-mondta és egy csókot nyomott a homlokomra.Éppen megakartam kérdezni,hogy hogy értette ezt az egészet,de a dudaszó megakadályozott.Louis rám kacsintott,majd az ajtó felé intett,miszerint ideje lesz elindulnom.Megeresztettem felé egy halvány mosolyt,majd kiléptem az ajtón.A limuzin csakugyan ott állt a házunk előtt,egy igen csak sármos sofőrrel.
-Kisasszony!-mondta és kinyitotta az ajtót.Megilletődve néztem rá,majd beszálltam.A sofőr bezárta utánam az ajtót,majd megkerülte a limuzint s beült a vezető ülésre.Arrébb csúsztam az ülésen,de akkor egy újabb papírba botlottam.Kíváncsian bontottam fel és kezdtem el olvasni.

Remélem Louis nem mondott semmit! :D
Igen,nem véletlenül volt ott...remélem tetszik a limuzin és kíváncsi vagy a meglepetésemre.Nyugalom,már csak pár perc és meg tudod. ;) Harry xoxo

Vigyorogva tettem el a levelet a táskámba,és kezdtem el gondolkozni.Tényleg vajon,mit akarhat Harry?Mi lehet a meglepetése? 
A limuzin hirtelen lefékezett,ami egyet jelentett azzal,hogy csakugyan megérkeztünk.A sofőr kipattant a vezető ülésről és egyenesen az én ajtómhoz sietett.Kinyitotta előttem,sőt még a kiszállásban is segített.
-Remélem jól utazott kisasszony! Mr.Styles már várja!-mondta és intett egyet.Tátott szájjal meredtem előre,ugyanis az ösvény végig gyertyákkal volt kirakva.Lassan lépkedtem a kivilágított úton,amely rózsaszirmokkal volt leszórva.Könnyezve bámultam a földet,majd néztem fel.És akkor ott megpillantottam Őt. Fekete öltönyben,ünneplőben állt az ösvény végén egy szál rózsával.A szám felfelé kunkorodott,a szívem pedig heves dobogásba kezdett.Kecsesen lépkedtem előre,majd mikor már csak pár méter választott el tőle,megálltam.Kíváncsi tekintettel fürkésztem Harryt,aki közelebb sétál hozzám,majd letérdelt elém.A szemeim kidülledtek e cselekvés miatt,de rendeztem a vonásaim.Mosolyogva néztem a srácot,aki elővett a zsebéből egy dobozt,majd felpattintotta a tetejét és elém tartott.
-Bella Amy Jonhson,soha senkit nem szerettem még ennyire,mint Téged.Te behoztad a napot az életembe,bearanyoztad a mindennapjaimat.Megmutattad nekem,hogy létezik szerelem első látásra.Megváltoztattál,jobb emberré tettél.Szeretlek Téged,az életemnél is jobban...! Hozzám jönnél feleségül?-kérdezte. Potyogó könnyekkel álltam előtte,de nem tudtam megszólalni.Pislogtam párat,hogy megbizonyosodjak arról,hogy nem álmodom.Harry tényleg megkérte a kezemet,komolyan gondolja.Mosolyogva néztem a fiút,majd megszólaltam.
-Igen,igen,igen,igen..ezerszer is igen.-visítottam.Harry kivette a gyűrűt a dobozból,s az ujjamra húzta.Csodálva bámultam a gyűrűt,amíg Harry fel nem állt.Szó szerint a nyakába ugrottam,Ő pedig körbe-körbe forgatni kezdett.
-Köszönöm!-mormolta a nyakamba.Harry lerakott a földre,majd szorosan magához ölelt.Mosolyogtam,mint egy vadalma.Boldog voltam és semmi nem ronthatta el a kedvemet.Menyasszony lettem.
-Szeretlek!-motyogtam.Harry villantott egy félmosolyt,közelebb hajolt a fülemhez,majd beszélni kezdett.
-Mrs.Styles..-mormolta a fülembe,engem pedig kirázott a hideg.Hm, Mrs.Styles...Bella Styles.

Bella ruhája 

*2.ÉVAD* 78.fejezet~Egy éjszaka

Hello everybody!:)
Köszönöm a pozitív visszajelzéseket,imádni valóak vagytok!:)
Remélem ez a rész is elnyeri a tetszésetek!:)
Na nem is rizsálok tovább,itt a rész :*
Jó olvasást! xx
Puszii : Krisztii 



(Harry szemszöge)

*3 nappal később*

Tökéletes boldogság vesz körül.Minden a legnagyobb rendben van az életemmel.A rajongók imádják Bellát,boldogok,hogy végre megtaláltam az igazit.Az újságok címlapján álompárként emlegetnek minket,teljesen ugyanúgy,mint Elounor párosunkat.A Bellával való kapcsolatom erősebb,mint valaha,őszintén szeretjük egymást,óvjuk a másikat minden rossz dologtól.Ezt a többiek pedig édesnek találják.Szeretjük egymást,sőt inkább már azt mondom,hogy imádjuk.A szüleink büszkék ránk,teljes mértékben elfogadják a kapcsolatunkat.Anyáék imádják Bellst,az Ő szülei pedig családtagként tekintenek rá.Egy szóval tényleg mindent tökéletes.
A kapcsolatunk halál biztos,sőt még annál is biztosabb.Már csak teljesen össze kellene kötnünk az életünket.
-Kicsim!-Bella hirtelen berontott a szobába,én pedig ijedten fordultam felé.Barátnőm fürdőköpenyben állt előttem,hatalmas vigyorral az arcán.
-Mit szeretnél drágám?-kérdeztem,egy kaján mosoly kíséretében.Tudtam,hogy a köpeny alatt,csak egy fehérnemű készlet rejlik és semmi más.Bella közelebb sétált hozzám,én pedig szájára tapasztottam a szám.Forró,vad csókcsatába kezdtünk.Magamhoz húztam a lányt,aki erőteljesen beletúrt a hajamba.Jólesően felsóhajtottam,majd az ágy felé kezdtem támolyogni.Belecsíptem Bells fenekébe,aki hirtelen felugrott,én pedig combjánál fogva megragadtam és ledobtam az ágyra.Bella vigyorogva nézett felém,én pedig ráugrottam.
-Akarlak!-suttogtam.Szívem heves vágtákba kezdett,ahogy belegondoltam az elkövetkezendő pár percbe.
-Én is..-motyogta.Halványan elmosolyodtam,majd újra tépni kezdtem az ajkait.Kezeimmel 'hámozni' kezdtem Belláról a köpenyt,miközben Ő vadul simogatta meztelen hátamat.Elhúzódtam Bella ajkairól,szemeimet pedig domborulatán legeltettem.Kezeimet végig vezettem a hátán,majd kicsatoltam a melltartóját.Elhajítottam az említett ruha neműet,majd erőteljesen masszírozni kezdtem Bella melleit,az ő száját jól eső sóhajok hagyták el.Kényeztetni akartam,azt akartam,hogy élvezze a velem töltött estét.Apró csókokat hintettem a nyakára,mellkasára,majd lejjebb tértem az alhasára.Kezeimet bevezettem a bugyija alá,majd egy erőteljes mozdulattal széttéptem.Bella hirtelen megmarkolta a fenekemet,majd fordított a helyzetünkön,avagy most én kerültem alulra.Bells anyaszült meztelenül ült a csípőmön,és húzta le a boxerom.A férfiasságom hirtelen előbukkant,Bella pedig egyből kényeztetni kezdett.Eleinte csak simogatni kezdte egyre merevedő férfiasságom,majd bekapta a szájába és nyalogatni kezdte.A gerincem ívbe feszült,Bella pedig egyre jobban belejött a kényeztetésbe.Hirtelen felültem,Bells pedig rám emelte csodás íriszeit.Elhúzódott tőlem,én pedig amilyen gyorsan tudtam,fordítottam a helyzetünkön.Kezeimet lejjebb vezetem,majd az ujjaimmal behatoltam.Bella nyögött egyet,én pedig ki-be huzigálni kezdtem az ujjaim.Bella nyögdécselve élvezte a tevékenységet,én pedig gyönyörködve bámultam a barátnőmet.Kihúztam az ujjaimat,majd merevedő férfiasságommal hatoltam újra be.Bella és Én egyszerre nyögtünk fel,és kezdtünk el hajszolni a gyönyör felé.Forró csókban tapadtunk össze,teljesen úgy,ahogy a testünk is.Teljesen összeilletünk,mint 2 puzzle darab.Egyre gyorsabb tempóra kapcsoltunk,hogy minél hamarabb megkapjuk a kívánt hatást.Éreztem,hogy már csak percek kérdése és elélvezek,de még mielőtt megszólalhattam volna,Bells felnyögött.
-Harry...-dünnyögte.Apró csókot hintettem a szájra,az arcára,miközben egyre gyorsabb tempót diktáltam.Bella gerince ívbe megfeszült,majd a következő pillanatban már a gyönyör kapujában tartott,nekem sem kellett több,Bella után én is beléptem a csodák birodalmába.Kimerülten néztem a lányra,akinek gyöngyökben folyt az izzadság az arcáról.Nyomtam egy csókot a szájára,végül pedig legördültem róla.Bells felé fordultam egész testemmel és mélyen a szemeibe néztem.Mindketten elmosolyodtunk,majd szorosan magamhoz húztam Őt.Óvóan öleltem magamhoz,így kimutatva az iránta érzett féltésemet.
-Szeretlek!-suttogta,miközben elmélyülten nézett szemeibe.
-Én is szeretlek téged!-feleltem és még szorosabban húztam magamhoz a lányt.Apró csókot leheltem a feje búbjára,majd magunkra húztam a takarót,így eltakarva meztelen testünket a kíváncsi szemlélők elől.


*másnap reggel*

(Bella szemszöge)

Az ébresztőóra hatalmas ricsajjal adta tudtunkra,hogy ideje felébrednünk meghitt álmunkból.Kótyagosan nyitottam ki a szemeimet,és néztem a mellettem elterülő Harryre.Kócos haja a szemeibe lógott,arca pedig nyugodt volt.A tegnapi este,életem egyik legeslegszebb estéje volt.Végre neki adhattam magam,vele lehettem úgy,ahogy még sohasem.
-Kicsim,ki kellene másznunk az ágyból.-Harry rekedtes hangján szólított meg.Kinyitotta csodás szemeit,álmos tekintetét pedig rám vezette.Mosolyogva néztem a tökéletes srácot,aki folytatta a mondandóját.-Ma lesz egy koncertünk,tudod a turné időközben elindult,és most próbánk van.-mondta.Megértően bólintottam egyet,majd kipattantam az ágyból.A szekrényhez léptem,elővettem egy piros rövidnadrágot,egy fekete New York feliratú felsőt és egy farmer kabátot.A mosdóba lépkedtem ahol megmostam az arcom,és a fogam.A hajam pedig kifésültem,majd egy kisebb lófarokba kötöttem a fejem tetején.Kiléptem a fürdőből,és a már harci díszben várakozó Harrybe botlottam.
-Ma a lányokkal vásárolni megyünk!-mondtam egyenesen a szemeibe nézve.
-Rendben,este találkozunk a koncerten!Csinosat vegyél,ugyanis a koncert után hivatalosak vagyunk egy bulira is.-mondta és egy csókot lehelt az ajkaimra.Elmosolyodtam,majd a földszint felé igyekeztem,ahol a lányok már türelmetlenül álldogáltak.Mindannyiuknak adtam egy-egy puszit,majd felvettem a fehér Converse-m és kiléptünk a hűvös,londoni levegőre.Mosolyogva szeltük az utcákat,adtunk pár aláírást a rajongóknak és beszélgettünk.Minden butikba betértünk és legalább 15 szatyorral jöttünk ki.
-Rég vásároltam ilyen jót!-mondta Sophie.A lányokkal helyeslően bólogatni kezdtünk.
-Lányok!Ti mit vesztek fel estére?-kérdezte Eleanor.Mindannyian megtorpantunk,és érdekesen néztünk El-re.-Vagyis akkor még senkinek sincs a bulira ruhája?-kérdezte Eleanor.A lányokkal szégyenlősen elmosolyodtunk,majd egyszerre felröhögtünk.
-Hát akkor szerintem gyorsan vegyünk valamit,ugyanis a koncert 3 óra múlva kezdődik és még el is kell készülődnünk!-mondtam.Eleanorék hevesen bólogatni kezdtek,majd megindultak a legközelebbi ruha üzlet felé.Idegbetegek módjára rohangáltunk fel s alá az üzletben,hogy minél hamarabb megtaláljuk a csodálatos ruhát az estére.15 perc keresgélés után a lányokkal egyszerre visítottunk fel,miszerint megtaláltuk a legtökéletesebb ruhát.Lélegzetvisszafojtva néztünk egymásra,majd megragadtuk a ruhadarabot és kifizettük.Haza felé szinte sprinteltünk,ugyanis ha mindannyian elakartunk készülni,akkor nagyon kellett igyekeznünk.A házba beérve mindenki berontott egy szobába és készülődni kezdett.Magamra kaptam az általam kiválasztott ruhát,ami egy fehér topból állt és egy magasított virágos szoknyából.A lábbelim egy virágos magassarkú volt,ami tökéletes passzolt a szoknyához.A sminkem egy egyszerű szempilla spirál volt,egy kis alapozóval és pirosítóval.A hajamat gyorsan begöndörítettem és késznek nyilvánítottam magam.Még utoljára belenéztem a tükörbe,majd kiléptem a szobámból és a nappaliba mentem.Danielle mosolyogva nézett végig rajtam,majd elismerően füttyentett egyet.Danielle egy szürke hosszú nadrágot viselt,egy elegáns fekete felsővel,a lábán pedig egy piros magassarkú volt.A haja a szokásos formában,a sminkje pedig egy egyszerű pirosító volt.Egyszerű,de még is nagyszerű.
Hangos tipegés volt hallható a lépcső felől,majd a nappaliba vezető úton.Eleanor lépett be kecses mozdulatokkal az ajtón és mosolyodott el kedvesen.A szám hirtelen tátva maradt,ugyanis El egyszerűen csodálatos volt.Rózsaszín miniszoknya volt rajta,egy fehér felsővel,amelyen egy masni helyezkedett el.Egy bézs színű kardigánt terített a kezére,a lábára pedig egy pink tűsarkút húzott.
-Gyönyörű vagy!-ámuldoztam.-Louis álla a földet fogja súrolni.-motyogtam,El pedig elpirult.Haja egy részét feltűzte,szemeit pedig fekete szemceruzával hangsúlyozta ki.
-Köszönöm Bells.Ti is mind csodálatosan néztek ki.-mondta mosolyogva.
-Na de azért engem se hagyjatok ki!-Sophie kissé bosszús hangon szólalt fel,mi pedig mind felé kaptunk a fejünket.Szőke hajának egy részét felcsatolta,a többit pedig szabadon hagyta a vállán.Egy fekete felső volt rajta,egy fehér szoknyával.A karjára terített egy barna pulcsit,a lábára pedig egy barna magassarkút vett.
-Csodálatosak vagyunk!-mondtam elismerően.
-A fiúknak ki fog esni a szemük!-Sophie vigyorogva közölte velünk a tényeket,mi pedig helyeslően bólogattunk.Nos,akkor indulás!


*koncert után*

A koncertet a színpad mögötti kis részlegből néztük végig,és egyszerűen tökéletes volt.A fiúk fenomenálisak jól teljesítettek a színpadon,sokkal jobbak voltak,mint az előző alkalmakkor.Teljes beleéléssel énekelték a számokat,főleg az érzelmeseket.A lányokkal büszke vigyorral néztük a fiúkat,akik nekünk énekeltek.
-Bella!-a hang irányába fordultam,ahol megpillantottam Harryt.Tátott szájjal nézett végig rajtam,majd vigyorogni kezdett.-Gyönyörű vagy!-motyogta és közelebb lépett hozzám.Apró csókot hintett az ajkamra,de én átformáltam egy hosszú,szenvedélyes csókba.-Ne csináld,mert nem tudok leállni!-lihegte a számba.Vigyorogva elhúzódtam tőle,Ő pedig megragadta a kezem és a kijárat felé kezdett húzni.Beültünk a limuzinba,ahol már a többiek vártak.Louis a kezembe nyomott egy üveg bort,én pedig gondolkozás nélkül lehúztam.
-Nem is te lettél volna!-visította,én pedig hozzávágtam a poharat.Louis hatalmas sikításba tört ki,mi pedig vihogni kezdtünkSop.
-Jó lesz a buli.-mormolta Harry a fülembe.Mélyen a szemeibe néztem,majd hevesen megcsókoltam.A többiek 'húú'-zni kezdtek,majd elhallgattak.Fél szemmel a többiekre néztem,akik ugyanolyan vad csókolózásba kezdtek,mint én és Harry.Louis és Eleanor,apró puszikat nyomtak egymás szájára,Liam és Danielle rövid,de mégis meghitt csókot váltottak egymással,Sophie és Zayn szinte egymás szájába bújtak,Niall pedig Lucyval váltott egy könnyed csókot.Aranyosak voltak együtt mindannyian,főleg az új párosunk.Na,igen a hallucinációmból egy dolog igaz volt,Niall talált magának barátnőt.
-Igyuk le magunkat a sárga földig!-kiáltotta Harry,a többiek pedig egyből szétrebbentek és vigyorogva néztek ránk.Hevesen bólogatni kezdtek,majd folytatták az előbb félbe hagyott cselekvésüket.Megforgattam a szemeimet,és megcsókoltam Harryt.
Ő volt az én drogom,az életem értelme.

Bella ruhája

Eleanor ruhája

Danielle ruhája

Sophie ruhája

*2.ÉVAD* 77.fejezet~Minden a legnagyobb rendben

Sziasztok!:)
Meghoztam a következő fejezetet:)
Remélem tetszeni fog..:D
jó olvasást! xx
puszii : Krisztii


(Bella szemszöge)

Elhúzódtam Harrytől,majd mélyen a szemeibe néztek.Zöld íriszei boldogságtól csillogtak,ajkain pedig édes mosoly játszadozott.Nyomott egy puszit az arcomra,majd felállt az ágyról.
Louis leült Harry helyére és szorosan magához ölelt.Erőteljesen szorítottam magamhoz,pont úgy,ahogy a képzelődésemben is.Nyomott egy puszit a homlokomra,majd vigyorogva arrébb csúszott,hogy Eleanor is megszorongathasson.Arcon pusziltuk egymást,majd mind a hárman árgus szemekkel bámultak.
-Bella,a doktor azt mondta,hogy volt valami hallucinációd.Elmeséled?-Eleanor kedvesen rám mosolygott,a srácok pedig bambán meredtek előre.Bólintottam egyet,majd mesélésbe kezdtem.Elmondtam nekik,Harry balesetét,a haza utazásomat,a kisebb kiruccanást Párizsba,a terhességet és a veszekedést,amely Harry és Louis között folyt.
Mindannyian tátott szájjal hallgatták,ahogy elmesélek minden apró részletet,majd befejezem azzal,hogy meghaltam.
-Ez huh...-Louis szólalt meg legelőször a mese délután befejeztével.Sokkoltan álltak előttem,én pedig szégyenlősen lehajtottam a fejem,és a paplanomat kezdtem birizgálni.
-Ez elég érdekes,de srácok kimennétek egy kicsit?-Harry kedvesen az ajtó felé intett,Louisék pedig egy kisebb kacaj után elhagyták a kortermet.Harry leült mellém az ágyra,majd mélyen a szemeimbe nézett.
-Mondd,mit szeretnél?-kérdeztem.Harold elvigyorodott,megragadta a kezem,majd simogatni kezdte.
-Tudni szeretnék pár dolgot..-kezdte.Értetlen tekintettel néztem rá,Ő pedig folytatta.-Érzel valamit Louis iránt?-kérdezte fojtott hangon.Hatalmasakat pislogva néztem,próbáltam összeszedni a gondolataim.Szeretem Louist,hiszen valami miatt csókolóztunk New Yorkban,és biztos nem csak poén kedvéért.Ő mentett meg,Ő volt aki mindig mellettem volt,de ez nem szerelem.Ez csak vonzalom.
-Barátságot,semmi többet!-feleltem.Harry halványan elmosolyodott,majd újra megszólalt.
-Szeretsz még?-kérdezte.Hatalmas vigyorral az arcomon néztem az előttem ülő fiúra,aki kölyök kutya szemekkel méregetett.
-Ha nem szeretnélek,akkor megcsókoltalak volna?-motyogtam.Harry arca felvillanyozódott,én pedig folytattam.-Szeretlek Harry Styles!Mindennél és mindenkinél jobban,ez a hallucináció rádöbbentett arra,hogy nálad jobban még senkit sem szerettem,és bármekkora hülyeséget is csinálsz,Te örökké az enyém maradsz.-motyogtam.Harry közelebb csúszott hozzám,ajkait pedig hirtelen a számra nyomta,majd követelőző csókcsatába kezdtünk.
-Akkor lennél újra a barátnőm?-lihegte a számba.Újra magamra húztam,majd szenvedélyesen megcsókoltam.-Ezt igennek veszem.-suttogta,majd nyelvei újra utat törtek a számba,nyelvemmel pedig édes táncba kezdtek.
Boldog voltam,hiszen Harryvel minden rendben volt.Újra én voltam a barátnője,pont úgy mint a legelején.Minden tökéletes volt körülöttük,és ez így volt rendjén,hiszen megérdemeltük már a nyugodt életet.
De még volt egy kisebb beszélgetni valóm Louisval,amin minél hamarabb szerettem volna túl esni.Tudni akartam,hogy mi volt ebbe a 2 hónapban és azt,hogy hogyan is vannak most Eleanorral.
Bármennyire is fájt,de elhúzódtam Harrytől és egyenesen csillogó zöld szemeibe bámultam.
-Be küldenéd Louist?-kérdeztem mosolyogva.Harry mérgesen nézett rám, miközben lemászott az ágyról és az ajtóhoz sietett.Vigyorogva fordult vissza az ajtóból,dobott egy csókot,majd végleg elhagyta a 'szobámat'.
Louis,Harry távozása után úgy körülbelül 15 perc késéssel érkezett.Vigyorogva nézett rám,majd levetette magát mellém az ágyra és beszélni kezdett.
-Elég fura egy hallucinációd volt mit ne mondjak,de érdekes is volt egyben.Azért soha nem gondoltam volna,hogy Te tudsz ilyet képzelni.Élénk a fantáziád azt meg kell hagyni!-mondta és nevetni kezdtek.Durcásan néztem Louisra,de ő az arcom láttán,még nagyobb nevetésbe kezdett.Megforgattam a szemeimet,majd halványan rá mosolyogtam.
-Igen,tényleg elég jó fantáziám van!-mondtam.-De Louis,mesélj nekem! Mi volt ebben a 2 hónapban? És ami számomra a legfontosabb,hogy álltok El-el?-kérdeztem.Louis megértően nézett rám majd beszélni kezdett.
-Az első hónap nagyon nehéz volt,Harry ki volt borulva,pont úgy ahogy én is.Egyikünk sem volt jó állapotban,de a rajongók miatt tartottuk magunkat.Tudtam,hogy Harry szeret téged,ezért el kezdtem szervezni Eleanorral egyre több közös programot,ami megtette a hatását,hiszen újra belé szerettem.Elmentünk Párizsba az Eiffel-toronyhoz,voltunk New Yorkban,elvittem Los Angelesbe és így megoldódott a kapcsolatunk.aztán a második hónap az már könnyebb volt,minden nap bent voltunk nálad és beszéltünk hozzád,gondolom erre te nem emlékszel,de nagyon sok kedves dolgot mondtunk.Bent volt Anne és Gemma is,sőt még anyukám is elakart jönni hozzád,de a végén meggondolta magát.A rajongók millió kedveskedő tweetet küldtek neked és nekünk is.-mondta.Jól eső érzéssel töltött el,hogy Eleanorral ugyanolyan jó a viszonya,mint régen.-De Bella,ugye te nem érzel semmit irántam? Mármint én szeretlek téged,de csupán baráti szeretetből,ami kettőnk között történt,azt vonzalom volt és semmi más..-motyogta.Közelebb bújtam hozzá,majd magamhoz öleltem.
-Semmit se érzek,csakis barátságot és teljesen igazad van,az csak vonzalom volt és erre én is rájöttem idővel.Örülök,hogy jól megvagytok El-el,így legalább nincs galiba.-válaszoltam.Louis szorosan magához húzott,én pedig nyomtam egy puszit az arcára.-Legjobb barátok vagyunk,ugye?-suttogtam a nyakába.Loui halkan felkuncogott,simogatni kezdte a hátam,majd megszólalt.
-A mi barátságunk örökre szól,akármi történjen is!-mormolta.Erősebben szorítottam magamhoz a fiút,aki ezentúl újra a legjobb barátok kategóriába fog tartozni.Oda ahol minden rendben van újra.



(Harry szemszöge)

Talán a Föld kerekségen most nincs is nálam boldogabb ember.A szerelmem felébredt,és most már büszkén mondhatom újra,hogy a barátnőm.Újra egy csodálatos lányt tudhatok magam mellett,aki elfogad engem úgy ahogy vagyok és nem a hírnevemre hajt.Ő önmagamért szeret,amiért soha nem lehetek neki elég hálás.Befogom neki bizonyítani,hogy jól döntött,amikor adott még egy esélyt,amelyet nem akarok többet elrontani.
Óvatosan léptem be Bells szobájába,egy csokor virággal a kezemben.Bella az ágyon ült a telefonjával a kezében és gondolom twitterezett.Rám emelte csodásan kék szemeit,arcán pedig egy mosoly suhant át.Közelebb mentem hozzá,majd egy apró csókot leheltem ajkaira.
-Ezt neked hoztam!-mondtam,miközben Bella kezébe adtam a virágokat.
-Köszönöm édes!-motyogta,majd mélyet szippantott a rózsacsokorból.Maga mellé terítette az ágyra,majd az orrom elé dugta a telefonját.Összevont szemöldökkel néztem a képernyőt,majd kezdtem el olvasni a tweetet.Vigyorogva néztem barátnőmre,aki élvezettel nézte az arcmimikám.

@Harry_Styles újra én vagyok a legboldogabb,hiszen újra magam mellett tudhatlak @BellaJonhson <3 xoxo

-Szeretlek!-suttogtam.Bella édesen elvigyorodott,majd mielőtt megcsókolhattam volna,megszólalt.
-Segítesz pakolni?-kérdezte csillogó tekintettel.Értetlen tekintettel néztem rá,ő pedig egy sóhaj kíséretében folytatta.-Az orvos azt mondta mehetek haza,már a zárójelentésem is ideadta,szóval már csak össze kell pakolnom!-mondta.Az arcáról a vigyort semmiképp sem lehetett volna levakarni,de ez engem is mosolygásra késztetett.Nyomtam egy rövid csókot a szájára,majd pakolni kezdtem.Bella gyorsan átöltözött utcai ruhába,ami egy rövid nadrágból és egy denevérujjú felsőből állt.Megragadtam a kezét,majd a bőröndöt és az ajtó felé kezdtem húzni.Kiléptünk az ajtón,majd egyenesen a földszintre mentünk.A kórház bejáratánál már millió meg egy paparazzi állt,mielőtt kiléptünk volna Bells felé fordultam.
-Ugye nem fogsz haragudni?-kérdeztem.Bella hülye fejet vágott,én pedig kihúztam a kórház elé.A paparazzik gyorsan kapcsoltak,és fotózgatni kezdtek.Megrántottam a vállam,majd megcsókoltam a barátnőmet.Hátára vezettem a kezem,Ő pedig beletúrt a hajamba.A nyelvem bebocsátásért könyörgött,amelyet hamar meg is kapott.Szenvedélyesen csókolóztunk a fényképészek előtt,de nem érdekelt.Ez volt egy újabb élet kezdete,melyet meg kellett pecsételnünk.
Egy új élet,új lehetőség.

*2.ÉVAD* 76.fejezet~ Valóság

Sziasztok!:)
Köszönöm a díjakat,amiket már kiraktam,iszonyat hálás vagyok érte.
A blogból már csak 3 rész van! ( ezt nem számoltam bele.)
Egy kisebb féle csavart fog tartalmazni a rész,úgyhogy remélem elnyeri a tetszésetek:)
Jó olvasást! xx
Puszii : Krisztii 



(Bella szemszöge)

Hideg van.Fázom.Kellene egy takaró,amit magam köré tekerhetek.De vajon,most hol vagyok.
Lassan ültem fel az ágyba és néztem körbe.Louis édesdeden aludt mellettem,de én nem tudtam.Valami történt.Talán Harryvel?
Ahogy ebbe belegondoltam,a hasamba éles fájdalom nyílalt,én pedig összegörnyedtem az ágyon.Nem tudtam megmozdulni,sőt még levegőt is alug tudtam venni.
-Louis..-suttogtam,de reménytelen volt,ugyanis barátom mélyen aludt.A hasamban a fájdalom nem akart megszűnni,én pedig megijedtem.A babám.
Erőt vettem magamon,és újra megpróbáltam felkelteni Louist.- Louis..-kétségbeesetten visítottam egyet,ugyanis a hasamba az eddigieknél nagyobb fájdalom költözött.Louis hirtelen felpattant mellőlem,felkapcsolta a lámpát és ijedten nézett rám.Kitágult szemekkel mérte végig a helyzetet,majd ugrott gyorsan mellém.
-Kicsim,mid fáj?-kérdezte.Szemei aggodalmat tükröztek,de én nem voltam képes megszólalni.A fájdalom miatt nyögtem egyet,Louis pedig kirohant a szobából.Sírva néztem utána,de pár perc múlva már a kissé álmos,de mégis fitt Zaynnel tért vissza.Mindketten mellém futottak,majd Louis felemelt az ágyról,de a tekintetem hirtelen az ágyra tévedt.Vér.
Legszívesebben sikítottam volna,hogy valaki mentsen meg.Valaki mulassza el a fájdalmam,de talán a legfontosabb az lett volna,hogy valaki mentse meg a gyermekem.
-Bassza meg..-Zayn hangosan szitkozódott,majd kirohant a szobából,Louis pedig utána eredt.Pizsamástól ültünk be a kocsiba és indultunk el a kórház felé,legalább is ezt vettem ki Louis összefolyt szavaiból.Ideges volt,ahogy Zayn is.A megengedett sebességnek legalább a tízszeresével hajtott,de nem érdekelte.
-Bella,ne félj!-Louis végig simított könnyáztatta arcomon,én pedig újra összegörnyedtem.
-Szeretlek Louis!-suttogtam.Az Ő szemei kidülledtek,de én csak halványan mosolyogtam.Úgy éreztem,hogy itt a vég,hogy a sors közbe avatkozik és nekem itt meg kell halnom.
-Én is szeretlek Bella!És ezt még nagyon sokszor el fogom neked mondani,csak kérlek szépen ne kezd el búcsúzkodni!-kérlelt könnyes szemmel.Remegő kezeimet az arcához vezettem,majd végig simítottam kissé borostás arcán.
-Muszáj Louis!Szeretlek téged,mindennél jobban!Veled akartam leélni az életemet,hiszen beléd szerettem.Kérlek béküljetek ki Harryvel,az ÉN kedvemért.Jó?-suttogtam.Louis lecsukta a szemeit,majd pár perc után újra rám emelte kéken izzó íriszeit.
-Megígérem Bella!De felesleges búcsúzkodnod,ugyanis nem fogsz meghalni!-mondta kétségbeesetten.Megadóan bólintottam egyet,Zayn pedig hirtelen lefékezett.Louis felkapott az ölébe,majd szó szerint sprintelni kezdett velem és Zaynnel az oldalán.Őrültek módjára rontottak be a kórházba,és kezdtek el kiabálni.Láttam,hogy 1 orvos és pár nővér szalad felénk,de nem tudtam feldolgozni.A tudatom lassacskán kezdett elhomályosulni,én pedig kezdtem elveszteni a fonalat.A szemeim le csukódni akartak,de meg állj-t parancsoltam nekik.Hallottam,ahogy többen is a nevemen szólítanak,de képtelen voltam rá válaszolni.Hallottam,ahogy Louis kérlel,hogy maradjak vele,hogy ne hagyjam el és ne adjam fel,küzdjek.Hallottam,ahogy Zayn is jobb belátásra próbál bírni,de én képtelen voltam engedelmeskedni.Egy fekete súly rám nehezedett,és nem hagyta,hogy el meneküljek előle.Hallottam,mikor az orvosok kiabálni kezdenek,de nem tudtam mit.Hiába hegyeztem a füleimet,minden összemosódott körülöttem,biztossá téve azt,hogy nemsokára magával ragad a halál.
-Kérem menjen ki!-ez volt az első mondat,amit tisztán értettem.A szemeimet még mindig csukott állapotban hagytam,de végre hallottam.
-Nem megyek sehova!-kelt ki magából Harry.Tovább hallgattam az eseményeket,majd hirtelen megvilágosodtam.Harry mit keres itt?! Kiakartam nyitni a szemem,látni akartam,megakartam neki mondani,hogy soha sem felejtettem el az iránta való szerelmem,de nem tudtam.Akárhogy erőlködtem a szervezetem feladta a küzdelmet.A lélegzet vétel hirtelen nehézzé vált,olyan volt mintha kivették volna a tüdőm a mellkasomból.Szaporán kapkodtam levegő után,de nem ment.Tudtam,hogy mi következik most...a halál.
-BELLA............KÉRLEK!-ordította az angyal,de én már lebegtem,már nem voltam ott többé.Elmenekültem előlük,ott hagytam őket örökre.
Egyetlen egy bűnöm volt,még pedig az,hogy egyszerre szerettem 2 embert.Én voltam Bella Amy Jonhson,aki őszintén tudott szeretni.

*valóság*

Óvatosan nyitottam ki a szemeimet,és néztem körbe a kórteremben.Niall mellettem ült a széken,és erőteljesen szorította a kézfejem.Pislogtam párat,majd megköszörültem a torkom.A szöszi hirtelen rám emelte csodásan izzó kék szemeit,majd elmosolyodott.Arcán döbbenet suhant át,de hamar átvette a boldogság.

-El sem hiszem,hogy felébredtél Bella!-motyogta,egy csókot hintett a fejem búbjára,majd elhagyta a kórtermet.Összevont szemöldökkel meredtem a fiúra.Nos akkor nem haltam meg?!

Pár perc múlva egy orvos lépett be,egy jegyzet tömbbel a kezében.

-Jó napot Mrs.Jonhson!Én a kezelő orvosa vagyok,Mr.Bucker.Hogy érzi magát,tudja hogy mi történt magával?-kérdezte.Összeszedtem a gondolataimat,majd válaszoltam.

-Egész jól.Igen tudom mi történt,az éjszaka a barátom behozott a kórházba,mert óriási hasi fájdalmaim voltak,majd vérezni kezdtem...-mondtam.Az orvos hatalmasra meresztette a szemeit,majd hevesen írni kezdett a jegyzetei közé.

-Kisasszony,maga tévedésben van!-mondta.Értetlenül meredtem az orvosra,aki folytatta.-Ön beugrott a Temzébe,az egyik barátja húzta ki onnan,azóta pedig eszméletlen.-mondta.Kiskutya szemekkel pislogtam a doktor úrra,aki halványan elmosolyodott.Akkor ezek szerint,össze sem jöttem Louisval?Nem voltam tőle soha terhes?És Harry nem volt fél évig kómában?-Az agya kevés oxigénhez jutott míg vízben volt,ezért volt ilyen nehéz az ébredés.Maga egy elég hosszú dolgot álmodhatott,ugyanis semmi vérzéses dolog nem volt.-folytatta.Bagolyszemekkel illettem meg Mr.Buckert.

-Akkor ezek szerint,végig csak álmodtam? Mennyi idő telt el pontosan?-kérdeztem.

-Igen,amiket most valósnak hisz,az csak képzelgés volt.Az agya szüleménye.Pontosan ma van 2 hónapja,hogy idebent fekszik.A barátai kint vannak,ha nem bánja közölném velük a tényeket!-mondta.Szégyenlősen elmosolyodtam,majd bólintottam egyet.Az orvos kilépett a kórteremből,én pedig egyedül maradtam a gondolataimmal.

Akkor semmi sem volt igaz,nem történt meg az álmomból semmi.Sőt,nem is az volt a valóság.Minden csak kitaláció volt.Nem vesztem össze Eleanorral,sem Harryvel.

Akkor ha minden igaz,most Louis és Eleanor együtt vannak,ami csodálatos,ugyanis az álmom ráébresztett egy fontos dologra.

Lehet,hogy szeretem Louist,de Harry az igazi.Mindig is Ő volt az igaz szerelmem,és mindig is Ő lesz.Őt fogom szeretni életem végéig és nem mást.

Ahogy Harry levele is szólt az álmomban,a mi szerelmünk örök időkre szól,egészen addig amíg a halál el nem választ.

-Bella!-egy rekedtes,mély hang,amelytől pillangók ezrei kezdtek heves táncba,a szívem pedig őrült vágtába.Őrá pillantottam és elmosolyodtam.Ott állt életem szerelme,mellette pedig Elounor párosunk.Mindannyian mosolyogtak,Louis Eleanor kezét szorongatta,a lány pedig boldogan mosolygott rám.-Jó,hogy ébren látlak!-motyogta,de nem jött közelebb.Tehetetlenül nézett rám,nekem pedig egyből leesett,hogy miért ilyen tartózkodó.

Kedvesen rá mosolyogtam Harryre,majd megpaskoltam magam mellett a helyet.Vonakodva lépdelt közelebb,majd ült le mellém az ágyra.Megforgattam a szemeimet,majd mohón megcsókoltam.Harry először meglepődött,de hamar rájött,hogy mi is történik.Élvezettel csókolt meg,és kezdte simogatni a hátamat.Mindkét kezem göndör fürtjeibe túrtam,az Ő száját pedig egy jól eső nyögés hagyta el.Belemosolyogtam édes csókunkba,nyomtam egy puszit a szájára és hatalmas mosollyal néztem rá.Harry villantott egy félmosolyt,majd újra megcsókolt.

Igen,ez 100 százalék,hogy a valóság.